Brian Tracy Főnix szeminárium 4.

4 alapvető oka van annak, hogy nem tűznek ki célokat. Bár tudják, hogy kéne, tudják, hogy
ez fontos, már milliószor hallották. 4 alapvető ok, és amíg nem ismerjük ezeket, és hogy
hogyan hatnak ránk, nem is léphetünk tovább. Nézzük tehát, az emberek miért nem
tűznek ki célokat!

brian-tracy1

Az 1. oka, hogy nem tűzünk ki célokat, az, hogy nem ismerjük fel a jelentőségüket.
Nem ismerjük fel a célok jelentőségét. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy mindannyian
neveltetésünk termékei vagyunk. Mindannyiunkra nagy hatással vannak a szüleink,
testvéreink, családunk, rokonaink, barátaink stb. Ha olyan családban növünk fel, ahol a
szülők nem hangsúlyozzák a célok fontosságát, nem beszélnek róluk, nem ösztönöznek
bennünket arra, hogy célokat tűzzünk magunk elé, tudják, mi fog történni? Az, hogy
felnövünk anélkül, hogy egyáltalán fogalmunk lenne arról, léteznek a világban célok.

Amikor Amerikában a sikeres embereket tanulmányozták, érdekes dologra jöttek rá. Arra,
hogy a családi asztal melletti beszélgetés hat a legerősebben annak a gyereknek a
jellemére, aki abban a családban nő fel. Ha az asztal melletti beszélgetések
teljesítményorientáltak, sikerorientáltak, célorientáltak, akkor a gyerekek úgy nőnek fel,
hogy hisznek a célokban. Törekszenek feléjük. Ez olyan természetes a számukra, mint a
kés és villa használata. Tehát nem látjuk a célok kitűzésének jelentőségét. Kérem, értsék
meg, hogy ez nagyon lényeges dolog! Ez a siker egyik kulcsa – és a legnagyobb dolog,
amit valaki a gyerekéért tehet, az, hogy segítsen neki értelmes és reális célok
kitűzésével. És minden bátorítást adjon meg neki, hogy el is érhesse azokat!

A 2. oka, hogy nem tűzünk ki célokat, nézzenek csak magukba, az, hogy nem
tudjuk, hogyan. Amikor elkezdtem a témával foglalkozni, azt a meglepő felfedezést
tettem, hogy mindenütt felhívják a figyelmet a célokra, hogy ez nagyon fontos. Legyenek
céljaink, tűzzünk ki célokat, tűzzünk ki határidőt a megvalósításukra! De a helyzet az,
hogy nem volt igazán jó módszertan a célok kitűzésére. És ezen a tanfolyamon
megtanítok Önöknek egy módszert, amely abszolút hatásos. Azt mondják, ez a legjobb
módszer, ami valaha is létezett a világon. De ha nem tudnak megjelölni egy célt, akkor
hiába mondom, hogy tűzzenek ki célt, annak nincs semmi értelme. Az emberek 12-15 évig
járnak iskolába nálunk, de 1 órát se töltenek ezzel a témával. Képzeljék el, 12-15 évig! Én
egy jelentős egyetemen szereztem kereskedelmi diplomát, de egyetlen órát se szántak
arra, hogyan tűzzünk ki és érjünk el célokat. Egyszer sem említették a sikernek ezt az
alapvető mesterfogását. Ez után a tanfolyam után tudni fogják, hogyan kell csinálni. Az
nem lesz probléma.

A 3. oka, hogy nem tűzünk ki célokat, méghozzá fontossági sorrendben: a
visszautasítástól való félelem. Erről már beszéltünk korábban is. Életünk egyik
legmélyebb és legerősebb félelme az, hogy félünk a kritikától. Attól, hogy kinevetnek.
Mindannyian gyerekkorunkban, fiatalkorunkban azt mondtuk: „Ez akarok lenni, az akarok
lenni, ide akarok menni, oda akarok menni.” És mindannyian megkaptuk: „Ostobaság. Ezt
nem lehet megvalósítani.” Vagy: „Ne hülyéskedj, túl kicsi vagy még!” stb. És már nagyon
korán megtanultuk, hogy ha beszéltünk a célunkról, vagy olyasmire törekedtünk, ami túl
nagynak tűnt, akkor azok, akikre adtunk, kinevettek bennünket. Megkritizáltak. Elérték,
hogy meghúzzuk magunkat. Tehát tudat alatt döntöttünk: ha békét akarunk, jobb, ha
hallgatunk, és nem beszélünk a céljainkról, nehogy valaki megkritizáljon. És ezzel
beleestünk a csapdába. Abba a tudat alatti eltökéltségbe, hogy nem tűzünk célt magunk
elé. És nem beszélünk róluk. Nem gondolkozunk róluk. Így senki se kritizálhat bennünket.

És higgyék el, az emberek 80-90 %-a, ha meghallja, hogy bármire készülünk – új
parkolóhelyet keresünk vagy új állást, vagy házasodni akarunk –, azt fogják mondani,
hogy lehetetlen. Szépen felsorakoztatják az ellenérveket, hogy lebeszéljenek bennünket
bármiről. A siker kulcsa tehát: tartsa a célját titokban! Tartsa a célját titokban, ne
beszéljen róla senkivel! Mivel az emberek túlnyomó többsége megijed bárkitől, akinek
céljai vannak. Megijednek, mert úgy érzik, kisebbrendűek és alkalmatlanok, mert
nincsenek céljaik. Tehát csak olyanokkal beszéljen róluk, akiknek szintén vannak céljaik!
Olyanokkal, akik közel állnak Önhöz, akiknek segítségére szüksége lehet. De ne beszéljen
róluk akárkivel! Ne hagyja, hogy megtorpedózzák terveit!

A 4. oka, hogy nem tűzünk ki célokat, ez a leglényegesebb, a legveszélyesebb, régi
ismerősünk vagy ellenségünk: a kudarctól való félelem. A kudarctól való félelem az 1. oka
annak, hogy az emberek sikertelenek. A kudarctól való félelem, attól, hogy nem lehet,
elveszthetem a pénzem, vesztegetem az időm, elveszthetem a befektetésemet, nem
lehet, nem lehet, feszültté válunk, stresszállapotba kerülünk, kalapál a szívünk,
összeszorul a gyomrunk. A kudarctól való félelem az 1. oka annak, hogy nem vagyunk
sikeresek az életben. A kudarctól való félelem visszatart bennünket a próbálkozástól. És
azért félünk a kudarctól, mert ismerjük. Tudjuk, mi a kudarc. Nem értjük, hogy ez egy
kritikus pont. Ha ezt megértjük, egész hozzáállásunk megváltozik. Egyszerűen arról van
szó: képtelenség sikert elérni kudarcok nélkül. A kudarc a sikerhez vezető út
elengedhetetlen állomása. A sikerhez szükség van kudarcra. Ha kerüljük a kudarcot, nem
lehetünk sikeresek. Az emberiség történelmének minden sikere kudarc volt addig, amíg
sikerré nem vált. A siker kulcsa a sorozatos kudarcokban rejlik. Hogy tanuljunk abból, ami
nem sikerült. Minden csapásnál, minden akadálynál, minden csalódásnál álljunk meg, és
gondolkozzunk! „Mit tanulhatok ebből a helyzetből?” Alkalmazzuk a behelyettesítés
törvényét, és vonjuk le a tanulságot minden egyes kudarcból!

;